A Humanista Mozgalom

... "Mi ma a Humanista Mozgalom? Talán egy menedék annak a rendszernek az általános válságával szemben, amiben élünk? Talán folyamatos kritikája egy olyan világnak, mely napról-napra embertelenebb lesz? Talán egy új nyelv, egy új minta, a világ egy új értelmezése és egy új táj? Egy ideológiai vagy politikai áramlatot képvisel, egy új esztétikát, egy új értékrendszert? Vajon egy új szellemiség, mely a szubjektivitás és a sokszínűség megmentésére törekszik konkrét cselekedetek által? Talán a Mozgalom a kizsákmányoltak, az elhagyatottak és az üldözöttek támogatásáért folytatott harc kifejeződése? Vagy azok megnyílvánulása, akik átérzik azt a szörnyűséget, ami az olyan emberi lényekben lakozik, akik nem rendelkeznek egyenlő jogokkal és lehetőségekkel?

A Mozgalom mindez és sokkal több. A “Földet emberivé tenni” ideáljának gyakorlati kifejeződése, és az a törekvés, hogy egy egyetemes emberi nemzet felé küzelítsünk. Egy új kultúra magja ebben a civilizációban, mely globálissá válik, és amelynek meg kell változtatnia az irányát, elfogadva és értékelve a sokszínűséget, egyenlő jogokat és azonos lehetőségeket biztosítva minden emberi lény számára – azért a méltóságért, amit megérdemel, annál az egyszerű ténynél fogva, hogy megszületett.

A Humanista mozgalom külső megnyílvánulása azoknak a mély változásoknak, amelyek az emberi lény bensőjében és a történelemben magában zajlanak: tragikus, nyugtalanító, de mindig fejlődő. Saját idejét meghaladva, egy csendes hang jelzi az eljövendő időt, mely túlmutat azon az emberi lényen, amelyet eddig ismertünk. Egy költemény és egy sokszínű szivárvány. Egy Dávid egy arcátlan Góliáttal szemben. A víz lágysága a szikla keménységével szemben. A gyengék ereje: egy paradox és egy sors.

Barátaim, még ha nem is érjük el rögtön azokat az eredményeket, amiket reméltünk, ez a mag már létezik, és várja azoknak az időknek az elérkeztét, amiknek jönniük kell. Létezik egy forró vágy erre az elkövetkező társadalmi változásra, és egy remény erre a csendes átalakulásra, amely túl minden kényszeren, túl minden türelmetlenségen, túl minden erőszakos törekvésen, minden bűntudaton és a kudarc érzésein már ott lakozik sok humanista legrejtettebb mélységeiben."

A Humanista Mozgalom olyan emberek szerveződése, akik az újhumanizmus vagy egyetemes humanizmus javaslatait valósítják meg. Ezek a javaslatok a legtágabb értelemben a Humanista Mozgalom Alapokmányában találhatók meg.

Ez a gondolkodási áramlat, mely Silo, és sok más, általa inspirált szerző munkájában került bemutatásra, egyfajta érzékenységet és életmódot is magában foglal, az emberi tevékenység számos területén nyilvánul meg, és különböző szervezeteket és akcióeszközöket hoz létre. Mindegyik a saját tevékenységi területén cselekszik, ám céljuk közös: emberivé tenni a Földet. Közös cselekvési módszerük az aktív erőszakmentesség, és közös javaslatuk a társadalmi átalakulás érdekében történő személyes átalakulás.

A HM 1969. május 4-én indult útjára, amikor az alapító, Silo "A szenvedés gyógyítása" címmel nyilvános előadást tartott az Andok hegyláncai között, Punta de Vacas-ban, Chile és Argentína határán.

A HM nem egy intézmény, bár számos csoportot és szervezetet hoz létre.

A Humanista Mozgalom által eddig létrehozott szervezetek: a Humanista Párt, a Közösség az Emberi Fejlődésért, a Kultúrák Közeledése, a Háború és Erőszak Nélküli Világ és a Humanista Tanulmányok Világközpontja.

Bár ezek a szervezetek sajátos szervezeti formával rendelkeznek, mely lehetővé teszi tevékenységük kivitelezését, magának a HM-nek nincs szervezeti jellege, a HM a véleménycsere és együttműködés területe a különböző szervezetek tagjainak.

A HM-ben részt vevők tevékenységei csak az ő szabad elhatározásuktól függnek.

A HM anyagai a következők:

•  A Humanista Mozgalom Alapokmánya

•  A személyes fejlődés kézikönyve a Humanista Mozgalom tagjainak. Tanulmányi Központ, Punta de Vacas Park, 2009

•  Összegyűjtött munkák, Silo, I. és II. rész

•  Jegyzetek a Pszichológiáról

•  Humanizmus (kivonatok a "Silo megjegyzései" című audiovizuális anyagból – 2008)